Németh Gyula műveinek bibliográfiája – SZTE Klebelsberg Könyvtár

1908

Kisázsiában. Budapesti Hírlap 28, 189. szám (aug. 7.) 11-12.

1909

Tatárföldön. Budapesti Hírlap 29, 187. szám (aug. 8.) 12-13.
A tatárok romlása: Budapesti Hírlap 29, 198. szám (aug. 22.) 13-14.

1910

Németh Gyulának a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság Magyar Bizottságához intézett jelentése az 1910. év nyarán végzett kaukázusi tanulmányútjának eredményeiről. Keleti Szemle 11. 162-165.
[R] Über die Bannungsorte der finnischen Zauberlieder. Von O. J. Brummer. Soumalais-Ugrilaisen Seuran toimituksia, XXVIII. Helsingfors 1909. Ethnographia 21 (Új folyam 6), 250-252.
[R] Vladimir Gordlevskij: Iz nabljudenij nad tureckoj pesn’ju. Ottisk iz ŤÉtnografičeskago Obozrenijať, kn. 79. Moskva 1909. Keleti Szemle 11. 158-160.

1911

Kumük és balkár szójegyzék (Kumükisches und balkarisches Wörterverzeichnis). Keleti Szemle 12. 91-153.
Proben der kumükischen Volksdichtung. I. Keleti Szemle 12. 274-308.

1912

Proben der kumükischen Volksdichtung. II. Keleti Szemle 13. 129-173.
[R] B. J. Vladimircov: Török elemek a mongolban = Tureckie élementy v mongol’skom jazyke. Otdel’nyj ottisk íz Zapisok Vostočnago Otdelenija Imperatorskago Russkago Arheologičeskago Ob’čestva. Tom XX. S.-Peterburg 1911. – I. A. Podgorbunskij: Orosz-mongol-burját szótár = Russko-mongolo-burjatskij slovar’. Irkutsk 1909. – A. Rudnev: Adatok a mandzsu köznyelvhez = Novye dannye po ‘ivoj mand’urskoj reči i ‘amanstvu. S.-Peterburg 1912. Nyelvtudományi Közlemények 41. 373-376.
Egy török-mongol hangtörvény. Nyelvtudományi Közlemények 41. 401-412.
[R] Durch Armenien (Eine Wanderung) und der Zug Xenophons bis zum Schwarzen Meere. (Eine militär-geographische Studie) von E. v. Hoffmeister. Leipzig u. Berlin, Teubner 1911. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 66. 146-147.
Die türkisch-mongolische Hypothese. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 66. 549-576.
[R] Gombocz, Zoltán: Nyelvünk régi török jövevényszavai [Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache. Mém. de la Soc. Finno-Ougr. XXX. Helsinki 1912. Nyelvőr 41. 398-401, 452-455.
Bericht von Herrn J. Németh: Ottisk iz ŤIzvestij Russk. Komit. dlja izuč. Srednej i Vostočnoj Aziiť, N° 11, ser. II, 1912 g. S.-Peterburg. 66-69.

1913

Kóborlások Kisázsiában. Földrajzi ifjúsági olvasmányok. 3. sz. Budapest. 44 p. + térkép.
Nagymagyarország felé. Budapesti Hírlap 33, 195. szám (aug. 17.) 33-34.
A csuvas tanítónál. Budapest Hírlap 33, 200. szám (aug. 24.) 35-36.
Németh Gyula dr. jelentése az ufai csuvasok közt tett nyelvészeti tanulmányútjáról. Keleti Szemle 14, 211-213.
A török-mongol a-féle hangok fejlődése a csuvasban. Nyelvtudományi Közlemények 42. 75-85.
Vámbéry Ármin, 1832-1913. Nyelvtudományi Közlemények 42. 468.
Mongol elemek a magyar nyelvben. Nyelvőr 42. 241-246.
[R] Pastinszky János: A legújabb török irodalom főbb képviselői. Budapest 1912. Egyetemes Philologiai Közlöny 37. 760-761.
[R] Sbornik materialov dlja opisanija mestnostej i plemen Kavkaza. Bd. 42. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 67. 547-548.

1914

Über den Ursprung des Wortes ‘aman und einige Bemerkungen zur türkisch-mongolischen Lautgeschichte. Keleti Szemle 14. 240-249.
A török-mongol nyelvviszonyhoz. Nyelvtudományi Közlemények 43. 126-142.
Az ősjakut hangtan alapjai. Nyelvtudományi Közlemények 43. 276-326, 448-476.
Khedive. Magyar Nyelv X, 461.
[R] Mészáros Gyula: Magyarországi kún nyelvemlékek. Budapest 1914. 46 p. Egyetemes Philologiai Közlöny 38. 706-709.

1915

Török szójegyzék. (ed.) Takáts Sándor – Eckhart Ferencz – Szekfű Gyula A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. Budapest. 545-546.
A nagyszentmiklósi feliratokhoz. Egyetemes Philologiai Közlöny 39. 495-497.
Az „Attila-kincs” feliratainak ügye. I. A nagyszentmiklósi feliratokhoz. Ethnographia 26 (Új folyam 11), 216-217.
Die langen Vokale im Jakutischen. Keleti Szemle 15. 150-164.
Köpü. Magyar Nyelv 11. 144.
A tőr magánhangzójához. Magyar Nyelv 11. 176.
Bolgár-török jövevényszavainkhoz. Magyar Nyelv 11. 316-318.
Nyelvtudomány és archaeológia. Magyar Nyelv 11. 377-378.
[R] Horger Antal: A nyelvtudomány alapelvei. (Bevezetés a nyelvtudományba.) Budapest 1914. 215 p. Nyelvtudományi Közlemények 44. 106-110.

1916

Türkische Grammatik. [Sammlung Göschen 771] Berlin-Leipzig. 126 p.
Türkisches Lesebuch mit Glossar. Volksdichtung und moderne Literatur. [Sammlung Göschen 775] Berlin-Leipzig. 106 p.
Az ŤAttila-kincsť feliratainak ügye. Egyetemes Philologiai Közlöny 40. 419-422.
Ürge. Magyar Nyelv 12. 24-25.
A török nyelvek. Magyar Nyelv 12. 115-118.
Nem hajt a tatár! Magyar Nyelv 12. 124.
A nagyszentmiklósi kincs revíziója. Történeti Szemle 5. 285-286.
Vannak-e arab eredetű bolgár-török szavaink? Nyelvőr 45. 213-215.
Zu den „Osttürkischen Dialektstudien” von Bang und Marquart. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 70. 447-448.
[R] Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Budapest, Magy. Tud. Akadémia 1915. Egyetemes Philologiai Közlöny 40. 560-570.
A bíráló felelete. Egyetemes Philologiai Közlöny 40. 675-679.

1917

Türkische Grammatik. Durchgesehener Neudruck. [Sammlung Göschen 771] Berlin-Leipzig. 126 p.
Türkisches Übungsbuch für Anfänger. [Sammlung Göschen 778] Berlin-Leipzig. 110 p.
Türkisch-deutsches Gesprächsbuch. [Sammlung Göschen 777] Berlin -Leipzig. 106 p.
Thomsen a nagyszentmiklósi kincs feliratairól. Egyetemes Philologiai Közlöny 41. 638-641.
A régi magyar írás eredete. Nyelvtudományi Közlemények 45. 21-44.
[R] Vilhelm Thomsen: Turcica. Études concernant l’interprétation des inscriptions turques de la Mongolie et de la Sibérie. (Soumalais-Ugrilaisen Seuran toimituksia, XXXVII.) Helsingfors, 1916. Nyelvtudományi Közlemények 45. 121-124.

1918

Gyarló. Emlék Szily Kálmánnak a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökének nyolczvanadik születésnapja alkalmából. Budapest. 114.
[R] Carl Brockelmann: ‘Ali’s Qi??a’í Jusuf. Der älteste Vorläufer der osmanischen Literatur. Aus den Abhandlungen der Königl. Preuss. Akademie der Wissenschaften. Jahrgang 1916. Phil.-hist. Klasse. Nr. 5. Berlin 1917. Túrán 1918: 1-2. 109-112.
[R] Die neueren Sprachen. Bd. XXV (1917), H. 1. Túrán 1918: 1-2. 114-115.
[R] Magyar Nyelv (Ungarische Sprache). XIII (1917), Heft 1-6. Túrán 1918: 1-2. 115.
[R] Nyelvtudományi Közlemények (Sprachwissenschaftliche Mitteilungen). Bd. XLIV. Túrán 1918: 1-2. 117-119; Túrán 1918: 3. 181-182; Túrán 1918: 4. 257-261; Túrán 1918: 6-7. 435-436.
[R] Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. LXXI, Heft 1-2. Túrán 1918: 1-2. 120.
[R] Krause, Paul R.: Die Türkei. Leipzig, Teubner 1916. Aus Natur und Geisteswelt. 469. Bändchen. Túrán 1918: 1-2. 124.
[R] W. Bang: Turcica. Leipzig 1917. [Sonderdruck aus Mitteilungen der Vorderasiatischen Gesellschaft. Jahrgang 1917 (Hommel-Festschrift Bd. II), S. 270-294.] Túrán 1918: 4. 249-251.
[R] Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. LXXI, Heft 3-4. Túrán 1918: 4. 261-265.
A nagyszentmiklósi kincs körül. I-II. Túrán 1918: 4. 265-267; 1918: 5. 325-329.
Válasz Sebestyénnek. Túrán 1918:5. 332-333.
[R] Keleti Szemle (Revue Orientale). Bd. XVII. Túrán 1918: 6-7. 433.
[R] Magyar Nyelv (Ungarische Sprache). Bd. XII (1917), Heft 4., 7-10. Túrán 1918: 6-7. 434-435.
Bernhard Munkácsis ossetische Studien. Túrán 1918: 6-7. 448.
[R] W. Bang, Vom Köktürkischen zum Osmanischen. Vorarbeitcn zu einer vergleichenden Grammatik des Türkischen. 1. Mitteilung. Über das türkische Interrogativpronomen. Berlin 1917. Abhandl. d. königl. Preuss. Akad. d. W. Jahrg. 1917. Phil.-hist. Klasse. Nr. 6. Túrán 1918: 8. 488-490.
[R] Hacki Tewfik (Galandjizade): Türkisch-deutsches Wörterbuch. Zweite Auflage. Leipzig 1917. Túrán 1918: 8. 499-500.
[R] Nyelvtudományi Közlemények (Sprachwissenschaftliche Mitteilungen). Bd. LXV [recte XLV], Heft 1. Túrán 1918: 8. 502.
[R] Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. Bd. LXXII, Heft 1-2. Túrán 1918: 8. 503-504.

1919

Das Ferah-name des Ibn Hatib. Ein osmanisches Gedicht aus dem XV. Jahrhundert. Le Monde Oriental 13. 145-184.

1920

Nincstelen. Magyar Nyelv 16. 91.
[R] Szinnyei, Josef: Die Herkunft der Ungarn, ihre Sprache und Urkultur. [Ungarische Bibliothek für das Ung. Institut an d. Univ. Berlin hg. v. Róbert Gragger. I.1.] Berlin u. Leipzig 1920. Egyetemes Philologiai Közlöny 44. 94-95.

1921

Török jövevényszavaink középső rétege. Magyar Nyelv 17. 22-26.
Túrán. Magyar Nyelv 17. 109.
On ogur, hét magyar, Dentümogyer. Magyar Nyelv 17. 205-207.
Régi török jövevényszavaink és a turfáni emlékek. Kőrösi Csoma-Archivum 1. 71-76.
[R] Proceedings of the British Academy. 1915-1916. Kőrösi Csoma-Archivum I, 94-96.
On ogur, hét magyar, Dentümogyer. Kőrösi Csoma-Archivum 1. 148-155.
[R] Le Monde Oriental, XIII. (1919), p. 145-184. Das Ferah-name des Ibn Hatib. Ein osmanisches Gedicht aus dem XV. Jahrhundert. Kőrösi Csoma-Archivum I, 176-177.
Kégl Sándor. Történeti Szemle 10. 184-185.
Túrán. Új Nemzedék 3. 38. szám (febr. 17.) 2.
[R] A. Fischer, Die Vokalharmonie der Endungen an den Fremdwörtern des Türkischen. (Morgenländische Texte und Forschungen, hrsg. von A. Fischer. I. Bd. Heft 2.) Teubner, Leipzig 1920. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 75. 275-278.

1922

A Turkish Word in Curtius Rufus? Hirth Anniversary Volume. Asia Major, Introductory Volume, 274-279.
Új elmélet a magyarság kialakulásáról. Kőrösi Csoma-Archivum 1. 181-182. [Török János név alatt.]
Zur Kenntnis der Petschenegen. Kőrösi Csoma-Archivum 1. 219-225.
„Szent” jelentésű egy szavunk eredete. Kőrösi Csoma-Archivum 1. 242-243.
A besenyők ismeretéhez. Magyar Nyelv 18. 2-7.
Karczag. Magyar Nyelv 18. 125-127.

1923

Törökök és magyarok. Napkelet 1. 176-178.
[R] Heinrich Winkler, Die altaische Völker- und Sprachenwelt. Osteuropa-Institut in Breslau. Quellén und Studien. Sechste Abteilung. Sprachwissenschaft. I. Heft. Leipzig und Berlin 1921. Nyelvtudományi Közlemények 46. 145-147.

1924

Húnok, bolgárok, magyarok. Budapesti Szemle 195. 167-178.
[R] Köprülüzade Mehmed Fu’ad: Türk edebijatynda ilk mütesavvyflar. Istambul 1918. Kőrösi Csoma-Archivum 1. 330-332.

1925

Debrecen nevének eredete. Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Budapest. 139-141.
Debrecen nevének eredete. Magyar Nyelv 21. 273-274.
[R] [Köprülüzade Mehmed Fu’ad: Türk edebiyatinda ilk mutasavviflar. Istanbul 1918.] Türkiyat Mecmuasi 1. 288-289.
Két oszmánli eredetű indulatszó a magyarban. Magyar Nyelv 22. 284.

1926

Die köktürkischen Grabinschriften aus dem Tale des Talas in Turkestan. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 134-143.
[R] Pastinszky János: Gyakorlati magyar-török szótár. Madsar ve türk lugat kitabi. I. rész. A szerző kiadása, [a megjelenés éve és helye megjelölése nélkül. Előszó kelte: Pilismarót, 1922.] Kőrösi Csoma-Archivum 2. 192-194.
Koldus. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 198.
Zur Erklärung des Denkmals am Ongin. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 198. [Johann Török néven.]
A koldus és dió szóhoz. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 238. [Török János név alatt.]

1927

[R] Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába. (A Magyar Királyi Országos Levéltár Kiadványai.) Első füzet, Budapest 1926. Századok 61. 428-429.
La provenance du nom bulgar. Symbola grammatica in honorem Ioannis Rozwdowski. Vol. II. Cracoviae. 217-222.
A türk népnév. Magyar Nyelv 23. 271-274.
Thomsen Vilmos. Magyar Nyelv 23. 533-535.
Josef Szinnyei. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 239-240.
Der Volksname türk. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 275-281.

1928

Akadémiánk és a keleti filológia. Budapesti Szemle 211. 80-95.
[Megjegyzés Melich János Duba = Duna c. cikkéhez] Magyar Nyelv 24. 87-88.
Géza. Magyar Nyelv XXIV, 147-150.
Az uráli és a török nyelvek ősi kapcsolata. Nyelvtudományi Közlemények 47. 62-84.

1929

Magna Hungaria. Beiträge zur historischen Geographie, Kulturgeographie, Ethnographie und Kartographie, vornehmlich des Orients. Hrsg. von Hans Mzik. Leipzig und Wien. 92-98.
A magyarság őstörténete. Magyar kálvinisták naptára az 1930. évre. 113-115.
A magyar népnév legrégibb alakjai. Magyar Nyelv 25. 8-9.
Szabírok és magyarok. Magyar Nyelv 25. 81-88.

1930

A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest. 350 p.
Die petschenegischen Stammesnamen. Ungarische Jahrbücher 10. 27-34.
Bernhard Munkácsi. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 331-332.
Zu den Rätseln des Codex Cumanicus. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 365-367.
[R] Franz Babinger, Robert Gragger, Eugen Mittwoch, J. H. Mordtmann: Literaturdenkmäler aus Ungarns Türkenzeit. Nach Handschriften in Oxford und Wien bearbeitet von -. (Ungarische Bibliothek, hrsg. vom Ung. Institut an den Univ. Berlin. Erste Reihe, 14.) 1927, Berlin u. Leipzig. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 374-377.
[R] Jan Rypka: Báqí als Ghazeldichter. Pragae, sumptibus Facultatis Philosophicae Universitatis Carolinae. Apud Francise, Rivnác, bibliopolam Universitatis Carolinae. 1926. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 377-378.
Der Name Gül-Baba. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 379.
[R] Aurélien Sauvageot: Recherches sur le vocabulaire des langues ouralo-altaiques. Budapest 1929. Nyelvtudományi Közlemények 47. 467-475.

1931

Nyelvtudományunk és a történetírás. A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. Kiadja a Magyar Szemle Társaság, Budapest. 365-396.
[Vihor]. Magyar Nyelv 27. 78-79.
Maklár. Magyar Nyelv 27. 145-147.
Özön. Magyar Nyelv 27. 226-227.
A magyar turánizmus. Magyar Szemle 11. 132-139.
Árpád-kori törökjeink. (Kié volt a nagyszentmiklósi kincs?) Népünk és nyelvünk 3. 169-185.
[R] Géza Fehér. Die Inschrift des Reiterreliefs von Madara. Bulgarisches Nationalmuseum in Sofia, 1928. Századok 65. 78-82.
Török nyelvészeti irodalom. I. Nyelvtudományi Közlemények 48. 136-147.
Az új török írás. Nyelvtudományi Közlemények 48. 160-161.

1932

A nagyszentmiklósi kincs feliratai. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 30. sz. 35 p.
Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. Mit zwei Anhängen. I. Die Sprache der Petschenegen und Komanen; II. Die ungarische Kerbschrift (Bibliotheca Orientalis Hungarica 2) Budapest-Leipzig. 84 p., VI t.
Zum Begriff der tawba. Ein Beitrag zu den christlich-mohammedanischen Beziehungen. Festschrift für Georg Jacob zum siebzigsten Geburtstag. Leipzig. 200-208.
Proizhod”t” na imenata ŤKobrat”ť i ŤEsperjuh”ť. Izvestija na Istoričeskoto Dru’estvo v” Sofija. XI-XII, 169-177. (Németről fordította: V. Be’evliev”.)
La préhistoire hongroise. Nouvelle Revue de Hongrie 25e (lere) année 46. Janvier-Juin 1932. Budapest. 460-468.
A Kobrat és Eszperüch nevek eredete. Magyar Nyelv 28. 5-11.
A nagyszentmiklósi kincs feliratai. Magyar Nyelv 28. 65-85, 129-139.
A csikszentmihályi felirat. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 434-436 [+ 1 tábla].
Die Herkunft der Namen Kobrat und Esperüch. Kőrösi Csoma-Archivum 2. 440-447.
[R] Tadeusz Kowalski: Karaimische Texte im Dialekt von Troki. Eingeleitet, erläutert und mit einem karaimisch-polnisch-deutschen Glossar versehen. W Krakowie, 1929. (Mémoires de la Commission Orientale de l’Académie Polonaise des sciences et des lettres Nr. 11.) Kőrösi Csoma-Archivum 2. 452-454.
[R] Hans August Fischer: Schah Ismajil und Gülüzar. Ein türkischer Volksroman. Leipzig 1929. (Türkische Bibliothek, 26.) Kőrösi Csoma-Archivum 2. 454-457.
[R] G. Raquette: The accent problem in Turkish. Lund-Leipzig 1927. (Lunds Universitets Arsskrift. N. F. Avd. 1. Bd. 24. Nr. 4.) Kőrösi Csoma-Archivum 2. 457.

1933

Petz’ Wirkung in Ungarn ausserhalb der Germanistik. Festschrift für Gideon Petz. Hrsg. von Jakob Bleyer, Heinrich Schmidt und Theodor Thienemann. Német Philologiai Dolgozatok = Arbeiten zur Deutschen Philologie 60. 34-36.
Dentümogyër. Mémoires de la Société Finno-ougrienne 67. 290-295.
Csepel. Magyar Nyelv 29. 11-12.
Az újjászületett Törökország. Magyar Szemle 19. 328-333.
Der Schatz von Nagy-Szent-Miklós. Litterae Orientales 53. Januar. Leipzig. 6-8.
Les inscriptions du tresor de Nagyszentmiklós [I] Revue des Études Hongroises [8-] 11. 5-38.
[R] Raquette, G.: Täji bilä Zohra. Eine osttürkische Variante der Sage von Tahir und Zohra. Lund und Leipzig 1930. (Lunds Universitets Arsskrift) Orientalistische Literaturzeitung 36. 115-117. cc.
[R] Sauvageot, Aurélien: Recherches sur le vocabulaire des langues ouralo-altaiques. Budapest 1929. – Shirokorogoff, S. M.: Ethnological and Linguistical Aspects of the Ural-Altaic Hypothesis. Reprinted from Tsing Hua Journal, Vol. 6. Peiping 1931. – Duda, H. W.: Fasl-i-Ferhat. Nazif efendinin elile yazilmis yegane nushadan istinsah eden: – – [Ein türkisches Schattenspiel nach der einzigen Handschrift des ehemal. Hofschattenspielers Nazif Efendi hrsg. u. eingel.] Istanbul 1931. Orientalistische Literaturzeitung 36. 557-561. cc.

1934

A magyar rovásírás. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. II. köt. 2. füzet. Budapest. 32 p. 7 t.
Németh Gyula r. t. megemlékezése Wilhelm Bang Kaup k. tag elhúnyta alkalmából. Akadémiai Értesítő 44. 369-370.
Thúry József 1. tag emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 22. köt. 6. [recte: 3.] szám. Budapest. 25 p.
A törökség őskora. Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a M. T. Akadémia elnökének, tiszteleti taggá választása harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest. 158-174.
Les inscriptions du tresor de Nagyszentmiklós. II. Les inscriptions runiques. Revue des Études Hongroises 12. 126-136 [+ 1 térkép.]
Török nyelvészeti irodalom. II. Nyelvtudományi Közlemények 48. 471-478.

1935

Kőrösi Csoma Sándor célja. Előadások Kőrösi Csoma Sándor emlékezetére. 10. szám. Budapest. 20 p.
A török tabur szó eredete. Magyar Nyelv 31. 178-181.
[R] Hamit Zübeyr, Ishak Refet, Anadilden derlemeler. [Anyanyelvi gyűjtések.] Ankara, 1932. Nyelvtudományi Közlemények 49. 397-398.
[R] Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai. (Hóman Bálint: A Magyar Történettudomány Kézikönyve. I. kötet. 6/b. füzet.) Budapest 1934. Századok 69. 110-111.
A székelyek eredetének kérdése. Századok 69. 129-156.

1936

Keleti eredetű magyar ruhanevek. Nyelvtudományi Közlemények 50. 321-328.
Über den Ursprung des türkischen Wortes tabur. Ungarische Jahrbücher 15. 541-547.

1937

A tarka lovak országa. Ethnographia 48. 103-107.
A bölcsészetkari oktatás és a középiskolai tanárképzés reformja. Magyar Felsőoktatás. Az 1936. évi december hó 10-től december hó 16-ig tartott Országos Felsőoktatási Kongresszus munkálatai. Budapest. 11-24.
Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól. Magyar Nyelv 33. 135-140.
Mundzsuk-Bendeguz. Magyar Nyelv 33. 216-221.
A hiung-nuktól az oszmánli nyelvtanig. Magyar Nyelv 33. 323-329.
Gombocz Zoltán. Szövetségi Évkönyv 14-15. Budapest. 3-11.

1938

Az Országos Felsőoktatási Kongresszus bölcsészetkari vonatkozásai. Országos Felsőoktatási Tanács 2. Bölcsészet-, Történelem-, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztály. Budapest. 20 p.
Das Volk mit den scheckigen Pferden. Kőrösi Csoma-Archivum 1. Erg.-Bd. 345-352.
Turkológiái portyázások. Magyar Nyelv 34. 60-63.

1939

Zur Kenntnis des geschlossenen e im Türkischen. Kőrösi Csoma-Archivum 1. Erg.- Bd. 515-531.
A magyar népnév, a magyar törzsnevek, a kazár népnév. Magyar Nyelv 35. 63-71.

1940

Az intézet megalakulása és első évi működése. A budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kara Magyarságtudományi Intézetének működése az 1939/40. tanévben. Budapest. 3-9.
Die Orientalistik in Ungarn. Actes du XXe Congres International des Orientalistes. Bruxelles 5-10 septembre 1938. Louvain. 308-309.
La question de l’origine des Sicules. Archivum Europae Centro-Orientalis 6. 208-241.
Előszó. Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. [A Magyar Szemle könyvei 16] Budapest. 7-10.
A hunok nyelve. Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. [A Magyar Szemle könyvei 16] Budapest. 217-226 és jegyzetek: 315-316.
Hunok és magyarok. Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. [A Magyar Szemle könyvei 16] Budapest. 265-270 és jegyzetek: 320-322.
A magyar keresztyénség kezdete. Budapesti Szemle 256. 746. sz. 14-30.
Emphatische Formen in der türkischen Mundart von Vidin. Scritti in Onore di Luigi Bonelli. Pubblicazioni dell’ Istituto Universitario Orientale di Napoli. Annali, Nouva Serie 1. Roma. 87-95.
Türklügün eski çagi. Ülkü 15. 299-306, 509-518. (Magyarról fordította: Şerif Baştav)

1941

La question de l’origine des Sicules. Études sur l’Europe Centre-Orientale 27. Budapest. 34 p.
Az intézet 1940/1941-i működése. A budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kara Magyarságtudományi Intézetének működése az 1940/41. tanévben. Budapest. 3-6.
Zur Erklärung der Orchoninschriften. Festschrift Friedrich Giese, aus Anlass des siebenzigsten Geburtstags überreicht von Freunden und Schülern. Sonderband. Die Welt des Islams. Berlin. 35-45.
Gróf Teleki Pál. Kőrösi Csoma-Archivum 3. I-VIII.
Die Volksnamen quman und qun. Kőrösi Csoma-Archivum 3. 95-109.

1942

Török jövevényszók. Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest. 286-300.
A zárt e bolgár-török jövevényszavainkban. Magyar Nyelv 38. 1-11.
A kunok neve és eredete. Századok 76. 166-178.
[R] A. von Gabain: Alttürkische Grammatik mit Bibliographie, Lesestücken und Wörterverzeichnis, auch Neutürkisch. [Porta Linguarum Orientalium. Hrsg. v. R. Hartmann. Bd. XXIII.] Leipzig, Otto Harrassowitz, 1941. Deutsche Literaturzeitung 63. 342-346. cc.

1943

Kőrösi Csoma Sándor lelki alkata és fejlődése. Erdélyi Tudományos Füzetek 149. sz. Kolozsvár. 15 p.
Kőrösi Csoma Sándor lelki alkata és fejlődése: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Désen 1942. október hó 18-20. napján tartott tizenhetedik vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár. 5-17.
Sólyom, karvaly. Magyar Nyelv 39. 99-104.

1944

[R] Ritter, Hellmut: Karagös. Türkische Schattenspiele, hrsg., übers. u. erklärt. 2. Folge. Leipzig 1941. Orientalistische Literaturzeitung 47. 135-136. cc.

1945

A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat. Magyar Nyelv 41. 11-16. p. + 2 kép.

1946

[Or]hun kitabelerinin izahi. Istanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi Türk Dili ve Edebiyati Dergisi 1. 56-61. (Törökre fordította: Sadettin Buluç)

1947

Nevelés az egyetemen. A Pázmány Péter Tudományegyetem Tanácsának 1947. szeptember 20-i beiktató és tanévet megnyitó ünnepélyes nyilvános ülésén mondott beszédek. Budapest. 20-37.
Probleme der türkischen Urzeit. Analecta Orientalia memoriae Alexandri Csoma de Kőrös dicata. (Bibliotheca Orientalis Hungarica 5) Budapestini. 1942-1947. 57-102.

1948

La cérémonie du tewhid a Vidin. Ignace Goldziher Memorial Volume. Part I. Budapest. 329-335.
Balassa Bálint és a török költészet. Magyar századok. Irodalmi műveltségünk történetéhez. Budapest. 80-100.
A mohamedán vallásgyakorlat népi formáinak ismeretéhez. (A tevhit szertartása Vidinben) Ethnographia 59. 1-4.

1949

Le systeme des noms des peuples turcs. Actes du XXIe Congres International des Orientalistes. Paris. 174.
Hunlarin dili. Türk Dili Belleten, seri 3. sayi 12-13. 106-114. (Magyarról fordította: J. Eckmann)

1950

J. Thury. (Thury József emlékezete). Macar Bilim Eserleri serisi, I. Istanbul. XVIII + 34 p. (Magyarról fordította: Ziya Tugal; V-XVIII: Németh Gyula bibliográfiája, összeállította Halasi-Kun T. és H. Eren)
Goldzihers Jugend. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 1. 7-25.
Die Zeremonie des Mevlud in Vidin. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 1. 134-140.
Sztálin nyelvtudományi cikkei és a hazai nyelvtudomány feladatai. Részletek Németh Gyula, Kossuth díjas akadémikusnak az Akadémia Ünnepi Hetén megtartott előadásából. Szabad Nép 8. 277. szám (nov. 29.) 6.
Peçenek ve Kumanlarin dili. TDB, seri 3. sayi 14-15, 97-106. (Németről fordította: J. Eckmann)

1951

Sztálin nyelvtudományi cikkei és a hazai nyelvtudomány feladatai. I. OK 1. 3-20.
Le systeme des noms de peuple Turcs. Journal Asiatique 239. 69-70.
Sztálin nyelvtudományi cikkei és a hazai nyelvtudomány feladatai. Társadalmi Szemle 6. 73-88.
[R] Rabghuzi Narrationes de Prophetis, Cod. Mus. Brit. Add. 7851, Reproduced in Facsimile. With an Introduction by K. Grönbech. Copenhagen 1948. (Monumenta Linguarum Asiae Maioris, IV.) Acta Linguistica 1. 237-239.
[R] A. von Gabain, Alttürkische Grammatik, mit Bibliographie, Lesestücken und Wörterverzeichnis, auch neutürkisch. Mit vier Schrifttafeln und sieben Schriftproben. 2. verbesserte Auflage. Leipzig 1950. (Porta Linguarum Orientalium, XIII.). Acta Linguistica 1. 239-241.

1952

Die türkischen Texte des Valentin Balassa. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 2. 23-61.
Ein türkischer Text aus Vidin über die Pilgerfahrt. Documenta islamica inedita. Ricardo Hartmann viro de studiis islamicis meritissimo sacrum. Berlin. 273-277.
A kevert nyelvrendszer kérdéséhez. (Az oszmán-török nyelv kettős rendszere) I. OK 2. 313-332.

1953

Zur Kenntnis der Mischsprachen. (Das doppelte Sprachsystem des Osmanischen) Acta Linguistica 3. 159-199.
Neuere Untersuchungen über das Wort tábor ‘Lager’. Acta Linguistica 3. 431-446.
Wanderungen des mongolischen Wortes nökür ‘Genosse’. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 3. 1-23.
A szovjet turkológia. I. OK 4. 105-116.
Kun László király nyögérei. Magyar Nyelv 49. 304-318.
Le passage ö > ü dans les parlers turcs de la Roumélie nord-ouest. Rocznik Orientalistyczny 17. 114-121.
Balint Balassa’nin Türkçe manzumeleri. Tercüme 10. 46-50. (Magyarról fordította: Hasan Eren)
[R] Brockelmann, Carl: Osttürkische Grammatik der islamischen Literatursprachen Mittelasiens. 1. Lfg. Leiden 1951. Orientalistische Literaturzeitung 48. 265-269. cc.

1954

Németh Gyula elnöki zárszava. I. OK 6. 47.
Beszámoló bolgáriai tanulmányutamról. I. OK 5. 213-218.
Balassi Bálint török verseihez. Irodalomtörténeti Közlemények 58. 386-392.
[R] Heuser-Şevket: Türkçe-Almanca lugat. Türkisch-deutsches Wörterbuch. 3., verb. u. stark erweit. Aufl., verfasst u. hrsg. v. Fritz Heuser. Wiesbaden 1953. Orientalistische Literaturzeitung 49. 349-352. cc.

1955

Nyelvtudományunk múltja, jelene és jövője. A magyar tudomány tíz éve. 1945-1955. Budapest. 21-39.
Die Herkunft des ung. Wortes tábor. Acta Linguistica 5. 224.
Türkische Balassa-Texte in Karagöz-Spielen. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 5. 175-180.
Újabb kutatások a tábor szó történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 56. 117-128.
[R] Benzing, Johannes: Einführung in das Studium der altaischen Philologie und der Turkologie. Wiesbaden 1953. Orientalistische Literaturzeitung 50. 146-148.
[R] Gabain, Annemarie von: Inhalt und magische Bedeutung der alttürkischen Inschriften. Freiburg/Schweiz: Paulusverlag 1953. Orientalistische Literaturzeitung 50. 461-463. cc.

1956

Zur Einteilung der türkischen Mundarten Bulgariens. Bulgarische Akademie der Wissenschaften. Sofia. 74 p.
Zu den türkischen Aufzeichnungen des Georgievits. Charisteria Orientalia praecipue ad Persiam pertinentia, Ioanni Rypka… hoc volumen sacrum. Praha. 202-209.
Nem török eredetű-e úr szavunk? Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára, írták tisztelői, barátai és tanítványai. Szerkesztette Bárczi Géza és Benkő Loránd. Budapest. 358-364.
Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához. I. OK 10. 1-60.
Két török szó a Szabács Viadalában. Magyar Nyelv 52. 307-310.
[R] Brockehnann, Carl: Osttürkische Grammatik der islamischen Literatursprachen Mittelasiens. 2.-6. Lfg. Leiden 1951-1954. Orientalistische Literaturzeitung 51. 444-446. cc.

1958

Zur Geschichte des Wortes tolmács ‘Dolmetscher’. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 8. 1-8.
Egy jász szójegyzék az Országos Levéltárban. Előadás a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály 1957. jún. 24.-i felolvasó ülésén. I. OK 12. 233-259.
Feriz bég. Előadás a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály 1958. II. 17-i felolvasó ülésén. I. OK 13. 89-94.
A jász szójegyzékhez. I. OK 13. 485-486.
A tolmács szó történetéhez. Nyelvtudományi Közlemények 60. 127-132.
[R] Jyrkänkallio, P.: Zur Etymologie von russ. tolmač ‘Dolmetscher’ und seiner türkischen Quelle. Helsinki 1952. Studia Orientalia XVII, 8. Orientalistische Literaturzeitung 53. 432 c.
[R] Ritter, Hellmut: Karagös. Türkische Schattenspiele. Dritte Folge. Hrsg. u. erklärt. Mit Beiträgen von Andreas Tietze. Wiesbaden 1953. Orientalistische Literaturzeitung 53. 432 c.
Räsänen, Martti: Beiträge zu den türkischen Runeninschriften. Helsinki 1952. Studia Orientalia XVIII, 6. Orientalistische Literaturzeitung 53. 567 c.

1959

Eine Wörterliste der Jassen, der ungarländischen Alanen. Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Klasse für Sprachen, Literatur und Kunst. Jahrgang 1958, Nr. 4. Berlin. 36 p. + II. tábla.
Spuren der türkischen Sprache in Albanien. Akten des Vierundzwanzigsten Internationalen Orientalisten-Kongresses. München, 28. August bis 4. September 1957. Hrsg. von Herbert Franke. Wiesbaden. 378-380.
[R] A Magyar Nyelv Értelmező Szótára. Magyar Tudomány 66. Új folyam 4. 639-644.
[R] Joki, Aulis J.: Wörterverzeichnis der Kyzyl-Sprache. Helsinki: Societas Orientalis Fennica 1953. Studia Orientalia XIX,1. Orientalistische Literaturzeitung 54. 51-52. cc.
[R] Deny, Jean: Principes de grammaire turque (‘Turk’ de Turquie). Paris 1955. Orientalistische Literaturzeitung 54. 609-613. cc.

1960

Spisok slov na jazyke jasov, vengerskih alan. Perevod s nemeckogo i primečanija V. I. Abaeva. Severo-osetinskij Naučno-issledovatel’skij Institut. Ord’onikidze. 16 p. [Abaev megjegyzései: 17-23.]
[Korreferátum Sőtér István „Beszámoló a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály munkájáról” c. előadásához] I. OK 16. 215-218.
Osmanli Türk dili tarihi araştirmalarinin yeni yollari. VIII. Türk Dil Kurultayinda okunan Bilimsel Bildiriler 1957’den. Türk Dil Kurumu Yayinlarindan sayi 179. Ankara. 1-14.
Zum Geleit. Sovietico-Turcica. Beiträge zur Bibliographie der türkischen Sprachwissenschaft in russischer Sprache in der Sowjetunion 1917-1957. (Bibliotheca Orientalis Hungarica 9). Budapest. 5-10.
[R] Herbert W. Duda: Die Seltschukengeschichte des Ibn Bibi. Kopenhagen 1959. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 10. 307-308.
[R] Menges, Karl Heinrich: Glossar zu den volkskundlichen Texten aus Ost-Turkistan II. Mainz und Wiesbaden 1955. Akademie der Wissenschaften u. d. Literatur. Abhandl. d. Geistes- u. sozialwiss. KI. Jahrg. 1954. 14. Orientalistische Literaturzeitung 55. 70-71. cc.

1961

Traces of the Turkish language in Albania. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 13. 9-29.
Németh Gyula elnöki megnyitója. Vita a nyelvtudomány elvi kérdéseiről. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének és a Művelődésügyi Minisztérium Nyelvtudományi Munkaközösségének közös vitája. 1961. március 29-30. I. OK 18. 7-10.
Reise um zwei kiptschakische Ortsnamen in Ungarn. Ural-Altaische Jahrbücher 33. 122-127.

1962

Turkish Grammar. English Adaptation of the German Original by T. Halasi-Kun, Ph. D. [Publications in Near and Middle East Studies Columbia University. Series B. I.] Mouton and Co. ‘S-Gravenhage. 111 p.
Önsöz. Attila ve Hunlari. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi Yayinlari, 106. Istanbul. 3-6. (Magyarról fordította: Şerif Baştav)
Hunlarin dili. Attila ve Hunlari. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi Yayinlari, 106. Istanbul. 215-224, [Jegyzetek:] 313-314. (Magyarról fordította: Şerif Baştav)
Hunlar ve Macarlar. Attila ve Hunlari. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi Yayinlari, 106. Istanbul. 261-265, [Jegyzetek:] 318-320. (Magyarról fordította Şerif Baştav)
Eine türkisch-mongolische Wortsippe und ihre ungarischen Beziehungen. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 15. 211-218.
Egy ótörök jövevényszó a magyarban az állattenyésztés köréből. Kérődzik. Magyar Nyelv 58. 30-36.
Die ‘Lebensrute’ in einem türkischen Märchen von Vidin. Oriens 15. 304-314.
[R] Deny, Jean – Gronbech, Kaare – Scheel, Helmuth – Zeki Velidi Togan: Philologiae Turcicae Fundamenta. Jussu et auctoritate Unionis Universae Studiosorum Rerum Orientalium auxilio et opera Unitarum Nationum Educationis Scientiae Culturae Ordinis una cum praestantibus turcologis ed. I. Wiesbaden 1959. Orientalistische Literaturzeitung 57. 61-71. cc.

1963

Kőrő, görhe, girhes. Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerkesztette: Pais Dezső és Benkő Loránd. [Nyelvtudományi Értekezések 38] Budapest. 188-190.
Tarka. Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Ligeti Lajos és Pais Dezső közreműködésével szerkesztette Benkő Loránd. [Nyelvtudományi Értekezések 40] Budapest. 279-281.
Special’nye problemy tjurkskogo jazykoznanija v Vengrii. Voprosy Jazykoznanija 12, No. 6, 126-136. (Németről fordította: M. M. Makovskij)
[R] Annemarie von Gabain: Das uigurische Königreich von Chotscho 850-1250. Berlin 1961. (Sitzungsberichte der Deutschen Akad. der Wiss. zu Berlin. Kl. f. Sprachen, Lit. u. Kunst. Jg. 1961, Nr. 5.) Deutsche Literaturzeitung 84. 305-306. cc.
[R] Heuser-Şevket: Türkçe-almanca lugat. Türkisch-deutsches Wörterbuch. 5. verb. Aufl. verfasst u. hrsg. v. Fritz Heuser. Wiesbaden 1962. Orientalistische Literaturzeitung 58. 592-593. cc.

1964

Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. Mit Zwei Anhängen. I. Die Sprache der Petschenegen und Komanen. II. Die ungarische Kerbschrift. (Bibliotheca Orientalis Hungarica 2) Budapest 1932. Photomechanischer Neudruck. The Hague. 85 p.
Elnöki megnyitó. Általános nyelvészeti tanulmányok II. A matematikai nyelvészet és a gépi fordítás kérdései. Szerkesztő: Kalmár László és Telegdi Zsigmond. Budapest. 7-9.
Feriz Beg von Kru’evac, 1454. Der Islam 39. 192-196.
La provenance du nom Bulgar. (Pohod1enija nazvi ŤBolgariť). Onomastica 28. Winnipeg. 12 p.
Zu den E-Lauten im Türkischen. Studia Orientalia 28:14. Helsinki. 19 p.
Ob’čie problemy tjurkskogo jazykoznanija v Vengrii. Voprosy Jazykoznanija 13:6. 119-125. (Németről fordította: M. M. Makovskij)
[R] Fokos-Fuchs, D. R.: Rolle der Syntax in der Frage nach Sprachverwandschaft – mit besonderer Rücksicht auf das Problem der ural-altaischen Sprachverwandschaft. Wiesbaden 1962. Ural-altaische Bibliothek, XI. Acta Linguistica 14. 381-384.
[R] ‘irmunskij, W. M.: Skazanie ob Alpamy’e i bogatyrskaja skazka. [Die Sage von Alpamii’ und das Heldenmärchen.] Akad. Nauk SSSR. Institut Mirovoj Literatury im. A. M. Gor’kogo. Institut Vostokovedenija. Moskva 1960. Orientalistische Literaturzeitung 59. 589-592. cc.

1965

Die Türken von Vidin. Sprache, Folklore, Religion. (Bibliotheca Orientalis Hungarica 10) Budapest. 420 p.
Eine Benennung für scheckige Tiere bei Türken und Ungarn. Acta Linguistica 15. 79-84.
Das Zimmerhandwerk der Turko-Bulgaren im Spiegel der alttürkischen Lehnwörter der ungarischen Sprache. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 18. 55-60.
Ein ungarisches Lehnwort in Byzanz im 10. Jahrhundert. Beiträge zur Sprachwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung. Wolfgang Steinitz zum 60. Geburtstag am 28. Februar 1965 dargebracht. Veröffentlichungen der sprachwissenschaftlichen Kommission der DadW, 5. Berlin. 291-294.
Egy magyar jövevényszó Bizáncban a X. században. Nyelvőr 89. 231-234.
Linguistics. Science in Hungary. Edited by Tibor Erdey-Grúz and Imre Trencsényi-Waldapfel. Budapest. 179-197.
Kereit, Kérey, Giray. Ural-Altaische Jahrbücher 36. 360-365.
[R] Laude-Cirtautas, Ilse: Der Gebrauch der Farbebezeichmingen in den Türkdialekten. Wiesbaden 1961. Ural-altaische Bibliothek, X. Orientalistische Literaturzeitung 60. 62-64. cc.

1966

Turkish Reader for Beginners. English Translation of the German original by T. Halasi-Kun, Ph. D. [Publications in Near and Middle East Studies Columbia University. Series B. II.] The Hague-Paris. 71 p.
Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren. Acta Linguistica 16. 1-21.
A baskír földi magyar őshazáról. Élet és Tudomány 21. 596-599.
Az „életvessző” egy vidini török mesében. Ethnographia 77. 337-342.
Magyar törzsnevek a baskíroknál. Nyelvtudományi Közlemények 68. 35-50.
Proishodenie russkogo slova Ťkaranda’ť. Tjurkologičeskij sbornik (K ‘estidesjatiletiju Andreja Nikolaeviča Kononova), Moskva. 105-114.
[R] Tietze, Andreas: Turkish Literary Reader. Bloomington – Den Haag 1963. Indiana University Publications, Uralic and Altaic Series, 22 = American Council of Learned Societies, Research and Studies in Uralic and Altaic Languages, Project No. 60. Orientalistische Literaturzeitung 61. 165-166. cc.
[R] Turkologie. Mit Beiträgen von A. v. Gabain, O. Pritsak, N. Poppe, J. Benzing, K. H. Menges, A.Temir. Z. V. Togan, F.Taeschner, O. Spies, A. Caferoglu, A. Battal-Taymas. Leiden – Köln 1963. Handbuch der Orientalistik, I. Abt. Der Nahe und der Mittlere Osten, V, 1. Altaistik, 1. Orientalistische Literaturzeitung 61. 479-482. cc.

1967

Das russische Wort ???????? ‘Bleistift’. Acta Linguistica 17. 211-221.
Köprülüzade Mehmet Fuat, 1890-1966. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 20. 363-366.
A magyarországi oszmán-török nyelv. Illésházy Miklós török nyelvkönyve 1668-ból. Nyelvtudományi Közlemények 69. 57-109.

1968

Über alttürkische Sternnamen. Acta Linguistica 18. 1-6.
Die türkische Sprache des Bartholomaeus Georgievits. Acta Linguistica 18. 263-271.
Vengerskie elementy v leksike vidinskogo govora tureckogo jazyka. Annales Instituti Philologiae Slavicae Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae. Slavica 8. 181-184.
Tureckij jazyk v Vengrii. Voprosy Jazykoznanija 17:2. 89-95. (Németről fordította: G. F. Blagova)

1969

Der Volksname Karluk und seine semantische Gruppe. Acta Linguistica 19. 13-18.
Dva kipčakskih geografičeskih nazvanija v Vengrii. Issledovanija po tjurkologii Alma-Ata. 26-34. (Németről fordította: B. I. Repin)

1970

Die türkische Sprache ín Ungarn im siebzehnten Jahrhundert. (Bibliotheca Orientalis Hungarica 13) Budapest. 214 p. + facsimile 217-281.
A török-magyar törzsnévadás korszakai. Névtudományi Előadások. II. Névtudományi Konferencia. Budapest 1969. Szerkesztette Kázmér Miklós és Végh József. [Névtudományi Értekezések 70] Budapest. 229-235.
Âşik Paşa. Világirodalmi Lexikon. I. A-Cal. Budapest. 511.
Bâki. Világirodalmi Lexikon. I. A-Cal. Budapest. 639.
[R] Egorov, V. G.: Étimologičeskij slovar’ čuva’skogo jazyka. Čeboksary 1964. Naučno-issledovatel’skij institut pri Sovete Ministrov Čuva’skoj ASSR. Orientalistische Literaturzeitung 65. 172-173. cc.

1971

The Runiform inscriptions from Nagy-Szent-Miklós and the runiform scripts of Eastern Europe. Acta Linguistica 21. 1-52.
[R] Karl H. Menges: The Turkic Languages and Peoples, An Introduction to Turkic Studies. Wiesbaden 1968. Ural-altaische Bibliothek, XV. Acta Linguistica 21. 471-473.
Vengerskie plemennye nazvanija u ba’kir. Arheologija i étnografija Ba’kirii. Materialy naučnoj sessii po étnogenezu ba1kir, maj 1969 g. IV. Ufa. 249-262.
Zoltán Gombocz et la théorie des mots d’emprunts turks bulgares du hongrois. Études Finno-Ougriennes VIII – Mélanges offerts a Aurélien Sauvageot pour son soixante-quinzieme anniversaire. [Budapest]. 203-212.
Noms ethniques turcs d’origine totémistique. Studia Turcica. Edidit L. Ligeti. (Bibliotheca Orientalis Hungarica 17) Budapest. 349-359.
Türk dillerinde yildiz adlari ve ülker kelimesinin menşei. Voprosy tjurkologii. K ‘estidesjatiletiju akademika AN Azerb. SSR M. ‘iralieva. Baku. 18-26.

1972

Gombocz Zoltán [A múlt magyar tudósai]. Budapest. 258 p.
Zoltán Gombocz. Ein ungarischer Sprachforscher (1877-1935). Acta Linguistica 22. 1-40.
Vorbemerkung des Herausgebers. Zur Deutung der Talas-Inschriften von Vilhelm Thomsen (1927). Acta Linguistica 22. 245.
Magyar und Mi’er. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 25. 293-299.
Evliya Çelebi. Világirodalmi Lexikon. II. Cam-E. Budapest. 1314-1315.
[R] Andreas Tietze, The Koman Riddles and Turkic Folklore. Berkeley and Los Angeles 1966. (University of California Publications – Near Eastern Studies, 8.) Central Asiatic Journal 15. 314-317.

1973

Ungarisch tüdő ‘Lunge’ – ein bulgarisch-türkisches Lehnwort. Acta Linguistica 23. 1-5.
Das Wolga-bulgarische Wort baq’i ‘gelehrter Herr’ in Ungarn. Islam Tetkikleri Enstitüsü Dergisi 5. 160-170.
[R] Redhouse Yeni Türkçe-Ingilizce Sözlük (New Redhouse Turkish-English Dictionary). Istanbul 1968. Orientalistische Literaturzeitung 68. 384-386. cc.

1974

Das ungarische Zeitwort győz-ni ‘siegen’. Acta Linguistica 24. 273-275.
Die Orientalistik in Ungarn. The Muslim East. Studies in Honour of Julius Germanus. Ed. Gy. Káldy-Nagy. Budapest. 11-22.

1975

Linguistics. Science and Scholarship in Hungary. Edited by Tibor Erdey-Grúz and Kálmán Kulcsár. Budapest. 259-276. [Benkő Loránddal együtt]
Türkische und ungarische Ethnonyme. Ural-Altaische Jahrbücher 47. 154-160.

1976

K voprosu ob avarah. Turcologica. K semidesjatiletiju akademika A. N. Kononova. Leningrad. 298-304. (Németről fordította: I. G. Dobrodomov)

1978

Die Bedeutung des bulgarischen Volksnamens. Studia in honorem Veselini Be’evliev. Sofia. Academia Litterarum Bulgarica. 68-71.

1982

The Meaning of the Etnonym Bul?ar. Studies in Chuvash Etymology. I. Ed. A. Róna-Tas. (Studia uralo-altaica 17) Szeged. 7-13. (Németről fordította: Róna-Tas András)
Pályám emlékezete. Jászkunság 28. 36-38.

Összeállította: Berta Árpád