Az Egyetemi Könyvtár Régi Könyvek Tára különgyűjteményének ékességei a Kiepert-ikerglóbuszok.
A Könyvtár és az egyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportja a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és az Országos Széchényi Könyvtár szakmai segítségével közösen restauráltatta azt az Egyetemen őrzött glóbuszt, amelyet a kor egyik legjelentősebb kartográfusa, Heinrich Kiepert szerkesztett, s amelyet az európai glóbuszgyártás egyik vezető cége, a berlini Reimer cég készített.
A 19. századi második felére a föld- és éggömbkészítés iparszerű tevékenységgé vált. E korszakban a gömbök készítése elsősorban az oktatás igényeihez és szükségleteihez igazodott – az iskolai oktatásban a legtöbb európai országban az 1860-70-es évekre általánosan kötelezővé tették a földgömb használatát –, de a nagyközönség és az állami hivatalok és intézmények számára is nagy mennyiségben készültek.
Az óriási mennyiségek ellenére azonban mára a korszak egyes cégeinek különböző kiadású glóbuszaiból csak kevés példány maradt fenn. A politikai határok állandó változása, a fölfdrajzi és földtudományi ismeret, ábrázolási technikák folyamatos fejlődése, bővülése miatt a korszak föld- és éggömbjei gyorsan elöregedtek, tartalmilag elavultak, s az elavultnak tekintett glóbuszokat ritkán őrizték meg.
Mindez érthetővé teszi, hogy a Szegedi Tudományegyetemen őrzött különleges tematikájú földgömb a korszak, de egyúttal a berlini Reimer cég glóbuszai egy ritka példányának tekinthető. Különösen értékessé teszi készítésének 1892-es időpontja, valamint az a – restaurálás kezdetekor kiderült – tény, hogy az 1892-es fedőréteg alatt egy teljesen épnek látszó 1883-as felszín is húzódott. Tehát a szegedi példány egymás fölött két földgömböt hordozott. (Ráadásul az 1883-as, Kiepert első önálló szerkesztésű 80 cm-es glóbuszából is eddig mindössze csak egyetlen másikat sikerült azonosítani.) Így az eredetileg egy glóbuszból a gondos restaurálás után kettő lett. Kivételes szerencse, hogy mindkét réteget sikerült megmenteni, amire kuriozitásuk, jelentős szellemi és anyagi értékük miatt mindenképpen érdemesek. Ikerglóbuszaink a a földrajz és a kartográfia 19. század végi állapotának, gyakorlatának, szakmai szemléletének és ismereteinek fontos és értékes dokumentumai.
(Részletek: Szakmai háttér a Kiepert-glóbuszhoz. Danku György, Országos Széchenyi Könyvtár, Térképtár, Sümeghy Zoltán, Szegedi Tudományegyetem, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék)
2009. október 6-án a két intézmény tudományos munkaértekezletet tartott az Egyetemi Könyvtárban, amelynek keretén belül számos érdekes előadás hangzott el a témában. További olvasmányként (kartográfiatörténet, Kiepert-glóbuszok, glóbuszdigitalizálás, a restaurálás képekben) a konferencia anyaga megtekinthető itt: Kiepert-glóbuszok az Egyetemi Könyvtárban
