A SCI-eszta polc bemutatja: ,,Nem minden hüllő dinó, de minden dinó hüllő” – avagy mitől döglik a rettenetes gyík?

Előadó: Dr. Gulyás Sándor geológus, paleontológus, az SZTE TTIK Földtani és Őslénytani Tanszékének adjunktusa

Földünk életének középkora a hüllők világuralmának ideje. A korszak  elejére egy  egységes szuperkontinens a Pangea jött létre, amely a  későbbiekben néhány új ősi illetve ma is létező óceán  felnyílásával feldarabolódott. A kialakult új
kontinensrészek  eltávolodtak egymástól. Mindezen geológiai változások erőteljesen befolyásolták a ó-állati idő kései szakaszában újonnan megjelent hüllők fejlődését. Az újonnan nyílt életterek, élelemforrások  lehetővé tették, hogy a hüllők képviselői bolygónk minden szegletét  meghódítsák a tengerektől az égboltig. Így jöttek létre a tengeri,  repülő őshüllők és a dinoszauruszok. Bár a köztudatban mindhárom csoportot egységesen dinoszauruszoknak gondolják a valóság nem ez. Előadásunkban áttekintjük röviden e csoportok felvirágzását és hanyatlását. Kitérünk arra milyen anatómiai bélyegek tesznek egy dinoszauruszt dinoszaurusszá, illetve milyen anatómiai változások tették lehetővé a kétlábon járást. Mi is az a nyuszikrokodil?  Léteznek madárkrokodilok? Milyen közük van a dinókhoz? Melyik volt a legnagyobb négylábon járó növényevő dinoszaurusz? Létezik-e magyar gyík? Ilyen és hasonló  érdekes kérdésekre keressük a választ és arra, hogy a Föld szemével  nézve rövid vagy hosszú ideig voltak itt e lények hozzánk, emberekhez képest? Miért tűntek el? Meteorit becsapódás, táplálék és élőhely beszűkülés, genetikai mutációk, vulkanizmus, szupernova robbanás miatt? Ez volt a legnagyobb kihalás?

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Az esemény a 23. Őszi Kulturális Fesztivál programsorozat része.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!