A Sinor-Gyűjtemény

Végrendeletében Sinor Dénes, a bloomingtoni Indiana Egyetemen működő Denis Sinor Research Institute névadója, egyben az orientalisztika 20. századi történetének egyik legbefolyásosabb és legismertebb kutatója tudományos magánkönyvtárának sorsáról úgy rendelkezett, hogy az uralisztikai része maradjon Amerikában, a hozzávetőleg 3800 kötetet magába foglaló altajisztikai rész pedig magyarországi kutatási központokhoz kerüljön. A végakaratnak megfelelően a gyűjtemény nagyobbik része, kb. 3000 kötet Szegedre, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának Keleti Gyűjteményébe került, a fennmaradó 800 kötet pedig Budapestre, az MTA Keleti Gyűjteményébe.

A gyűjteménynek az Egyesült Államokból Magyarországra való szállítása az NKA 3558/34 azonosítójú pályázatának keretében valósult meg.

A szállítmány Szegedre érkezésének időpontja: 2012. november 12.
A könyvek kicsomagolása után szükségesnek látszott a könyvek fertőzésmentesítése, ami a kidobozolást követően megtörtént.
A mentesítés befejeztével elkezdtük a könyvállomány feldolgozását.

A feldolgozás részfeladatai:

  1. a könyvek leltári állományba vétele
  2. az állomány biztonsági mágnesszalagokkal való felszerelése
  3. a könyvek bibliográfiai adatainak online, bárhonnan elérhető elektronikus katalógusban való rögzítése
  4. a példányadatok rögzítése
  5. a könyvek olvasótermi jelzeteinek elhelyezése
  6. az állomány rendezése és szabadpolcos olvasóteremben való elhelyezése.

2013 áprilisára a részfeladatok mindegyike lezárult.

A feldolgozott rekordok száma meghaladja a 2600-at (a többkötetes munkák is egy rekordnak számítanak, így jön ki a korábban említett 3000-es kötetszám).

A feldolgozás során nyilvánvalóvá vált, hogy a megszerzett könyvállomány Sinor Dénes sokrétű, az orientalisztika széles körét felölelő – több mint 60 éven át folytatott – tudományos munkásságának köszönhetően kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a Keleti Gyűjtemény gazdag, kizárólag külföldön megjelent – eddig Szegeden nem hozzáférhető – munkákkal egészülhessen ki. Az anyag jelentőségét növeli, hogy a kötetek jelentős része a Gyűjtemény korábbi adományozóinak, főképp pedig Ligeti Lajosnak a halála utáni időkből származik, így az újonnan bekerült gyűjtemény kevés olyan példánnyal rendelkezik, amely a Keleti Gyűjteményben eddig is megtalálható volt.

Az újabb kiadású könyvek mellett, természetesen meg ki kell emelni, hogy a könyvek egy része 19. századi könyvritkaság. Ilyen például Langles 1807-ben  kiadott Alphabet Mantchou című munkája, vagy Klaproth 1828-ban megjelent mandzsu kresztomátiája. A későbbi időkből származó anyag szintén számos értékes ritkasággal gazdagította könyvtárunkat. Csak, hogy egyetlen példát említsünk, a Keleti Gyűjteményben elérhető Wyngaert Itinera et relationes fratrum saeculi XIII. et XVI. című munkája.

Szintén fontos megemlíteni, hogy a gyűjtemény tematikája nem szorítkozik kizárólag az altajisztikára, hanem megtalálható benne számos tétel, melyek a keletkutatás szélesebb tárgykörét érintik, így könyvállományunk olyan anyaggal bővült, mely eddig a könyvtárban nem volt megfelelően képviselve.

Az anyagot szabadpolcos rendszerben tettük hozzáférhetővé, oly módon, hogy az egyetem oktatói és doktori képzésben részt vevő hallgatói kevés kivétellel kölcsönözhetik is a köteteket, míg a többi olvasó a könyveket helyben olvashatja.

Az anyag bárhonnan kereshető és elérhető az alábbi módon:

A http://qulto.bibl.u-szeged.hu/ címen elérhető könyvtári katalógusban az összetett keresésnél az egyik legördülő mezőt “Gyűjtemény”-re állítva, a keresőmezőbe a “Sinor” nevet kell beírni.

Hogy méltó keretet biztosítsunk a gyűjtemény teljes körű integrálásának az SZTE Klebelsberg Könyvtár hivatalos átadó ünnepséget és konferenciát szervezett, amelyre 2013. szeptember 12-én kerül sor. A konferencián több akadémikus is előadással vett részt.

 

A bekerült állomány nagyságát és jelentőségét jól mutatja, hogy a növekmény a Gyűjtemény eddigi állományához képest példátlan, mintegy 10 százalékos.