(1890. november 2. – 1976. december 14.)
Németh Gyula műveinek bibliográfiája
Karcagon született, itt kezdett törökül tanulni és innen indult el első törökországi útjaira (Isztambulba – 1907, majd Aydinba és Szmirnába – 1908). 1909-től az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti Tudományegyetemen tanult olyan tudósok mellett mint Gombocz Zoltán, Munkácsi Bernát, Goldziher Ignác és Vámbéry Ármin. 1911 és 1914 között többször járt tanulmányúton Lipcsében, Kielben és Berlinben. A budapesti egyetemen 1915-ben habilitált, 1916-ban a turkológiai tanszék rendkívüli, majd 1918-ban rendes egyetemi tanára lett.
1916-17-ben jelent meg török nyelvtana, amely az arab írásos oszmán-török elsajátítására máig a legjobb kézikönyv.
1921-ben publikálta első tanulmányait a magyar nyelv török jövevényszavairól és a magyar őstörténet kérdéseiről.
1930-ban jelent meg legfontosabb és legnagyobb hatású munkája, A honfoglaló magyarság kialakulása. A könyvben a török törzsnévadást, a török törzsrendszert és a nomád török államok kialakulási formáit vizsgálta és bemutatta a csatlakozott török törzsek szerepét a magyar nép etnikumának kialakulásában.
Tudományos munkásságának egy másik fontos területe a nagyszentmiklósi kincs feliratainak vizsgálata. Véleménye szerint a feliratokat egy kipcsak típusú török nyelven, a besenyőkén írták.
A 30-as évektől kezdve az oszmán-török nyelv kutatására fektette a hangsúlyt: behatóan foglalkozott a bulgáriai török nyelvjárásokkal. Nyelvjárási szövegeket gyűjtött és adott ki, tisztázta a nyelvjárások felosztásának elvi problémáit.
Számos tanulmányt szentelt annak a kérdésnek, hogy hol volt a törökség őshazája, mikor kezdődött a török népek vándorlása. Ezekre a kérdésekre a nyelvészet eszközeivel kereste a választ. Sokat foglalkoztatta az is, hogy Attila hunjai vajon törökül beszéltek-e, és hogy mi közük volt a magyaroknak a hunokhoz, mennyire megbízhatók a magyar krónikák azon állításai, hogy a magyarok a hunok utódai. Németh Gyula a kérdés négy kiváló szakértőjével, Ligeti Lajossal, Váczy Péterrel, Fettich Nándorral és Eckhardt Sándorral együtt egy, a nagyközönség számára is érthető összefoglaló műben, az 1940-ben megjelent Attila és hunjai c. kötetben kísérelte meg a válaszadást.
1957-ben egy 1422-ből fennmaradt oklevél hátoldalán besenyőnek vélt szójegyzéket találtak. Ezt a szöveget Németh megfejtette és megállapította, hogy az a magyarországi jászok nyelvén íródott; ma ez az egyetlen alán nyelvemlék.
Németh Gyula tudományos munkássága elismeréseként 1930-ban megszervezhette a Bölcsészeti Karon a Török Filológiai és Magyar Őstörténeti Intézetet. 1932-ben és 1935-ben a kar dékánjának választották meg, 1947-49-ben pedig az egyetem rektorának.
A Magyar Tudományos Akadémiának 1922-től volt levelező, majd 1932-től rendes tagja. 1939-től tíz éven át titkára, majd 1949-től 1954-ig elnöke a Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának. 1950-től 1965-ig a A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.
Németh Gyula nevéhez fűződik a Kőrösi Csoma Társaság megalakítása (1920), a Kőrösi Csoma-Archivum szerkesztése, a Bibliotheca Orientalis Hungarica c. monográfia sorozat megindítása (1928), és az Acta Linguistica Hungarica szerkesztése.
Számos tudományos szervezetnek volt tiszteletbeli tagja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1970-ben díszdoktorává avatta.
Könyvtárát a szegedi József Attila Tudományegyetem 1978-ban az Altajisztikai Tanszék számára vásárolta meg.
Műveinek bibliográfiája:
- 1960-ig: Acta Orientalia Hungarica 11(1960) pp. 11-28.
- 1960-1974: Hungaro-Turcica. Studies in honour of Julius Németh. Bp., 1976, pp. 357-364.
- Teljes: Németh Gyula, Törökök és magyarok. 2. köt. Oszmán törökök. /Budapest Oriental Reprints. Ser. A 5./ Bp., 1990, pp. 287-312.
Róla szóló irodalom:
- Ágoston Gábor, Karcag és a magyar turkológia: Jászkunság 1993:5 pp. 38-45.
- Kakuk Zsuzsa, Németh Gyula hetven éves: Nyelvtudományi Értekezések 62(1960) pp. 354-355.
- Kálmán Béla, Németh Gyula hetven éves: Magyar Nyelv 56(1960) pp. 492-494.
- Ligeti Lajos, Jules Németh: Acta Orientalia Hungarica 11(1960) pp. 5-9.
- Székely György, Gyula Németh und unsere Sprachwissenschaft: Annales Univ. Sci. Budapestiensis, Sectio Linguistica 2(1972).
- Kakuk Zsuzsa, Németh Gyula: Magyar Tudomány 1977:5.
- Róna-Tas András, Julius Németh. Life and work: Acta Orientalia Hungarica 32(1978) pp. 261-284.
- Róna-Tas András, Németh Gyula. /A múlt magyar tudósai/ Budapest, 1990.
- Káldy-Nagy Gyula, Németh Gyula (1890-1976): Keletkutatás 1991:1 pp. 5-9.
