A mára világviszonylatban is egyedülálló, közel 50.000 dokumentumot gondozó orientalisztikai különgyűjtemény 1987 őszén nyílt meg Ligeti Lajos akadémikus könyvtárának anyagából. A nemzetközi hírű mongolista és turkológus professzor a hetvenes években ajánlotta fel a szegedi egyetemnek a mintegy 11 ezer dokumentumot magába foglaló orientalisztikai könyvtárát, azzal a céllal, hogy az egyetemen akkortájt megindult altajisztikai képzést és kutatást szakirodalommal segítse. Könyvtára halála után került Szegedre és nyert elhelyezést az Egyetemi Könyvtár központi épületében.
Ligeti Lajos magánkönyvtára valamivel több, mint ötezer kötetnyi könyvet és nagyjából ugyanennyi különlenyomatot tartalmaz főképp tudományos munkássága hat évtizedéből, azaz az 1920-as évek végétől 1986-ig. Az anyag felöleli az orientalisztika szinte valamennyi területét, de főként az altajisztikai azon belül is a mongol és török nyelvészeti, történeti és néprajzi anyaga jelentős. A tibeti és kínai nyelvre, kultúrára vonatkozó szakirodalom szintén számottevő. Szótárállománya kifejezetten gazdag, szinte valamennyi keleti nyelv fontosabb egy- és többnyelvű szótárait magába foglalja.
Az orientalisztikai különgyűjtemény a későbbiekben több kisebb hagyatékkal bővült 1988-ban K. Palló Margit turkológiai, majd 1990-ben Tardy Lajos grúz témájú könyveivel. 2007-ben Róna-Tas András, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének alapító professzora ajándékozta tibetisztikai könyveit és különlenyomatait, valamint az Európában páratlan csuvas nyelvészeti könyvgyűjteményét a Könyvtárnak. 2010-ben Berta Árpádnak, az Altajisztikai Tanszék 2008-ban elhunyt vezetőjének turkológiai témájú könyvei kerültek a gyűjtemény állományába.
A központi könyvtári különgyűjtemény mellett egy másik jelentős altajisztikai szakkönyvtár is működött a Bölcsészettudományi Kar Altajisztikai Tanszékén. Ennek a könyvtárnak szintén egy könyvhagyaték képezte az alapját: a korszak másik kiváló magyar turkológusának, a budapesti egyetem vezető professzorának, Németh Gyulának a bibliotékája, melyet a szegedi egyetem a tudós halála után két évvel, 1978-ban vásárolt meg. Ez a gyűjtemény elsősorban turkológiai jellegű: mintegy négy és félezer könyv, és ötezernél is több különlenyomat alkotja.
Megalakulásától fogva az egyetem Altajisztikai Tanszéke is törekedett arra, hogy az oktatáshoz és a kutatáshoz nélkülözhetetlen kurrens magyar és nemzetközi szakirodalmat beszerezze. A tanszék cserekapcsolatai és vásárlásai révén egy kiváló, több mint hatezer kötetes tanszéki könyvtár jött létre, jelentős folyóirat- és szótárállománnyal.
A fent említett könyvtári egységek 2004 decemberében költöztek közös helyiségbe az újonnan épült Tanulmányi és Információs Központba. A gyűjtemény jelentős folyóiratállományával, mintegy 2000 kötetnyi szótárgyűjteményével és a fent említett könyvállományokkal együtt nagyban hozzájárul a Szegedi Egyetem Altajisztikai Tanszékén folyó nyelvészeti, a Vallástudományi Tanszék iszlám- és buddhizmus, valamint a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék steppetörténeti kutató- és oktatómunkájának szakirodalommal való ellátásához.
Adományozóinkról:
