Az első világháborút lezáró békekötések után a kolozsvári (ma: Cluj Napoca, Románia) Ferenc József Tudományegyetem 1921-ben Szegedre költözött, könyvtára – miként az egyetem valamennyi ingósága – Kolozsvárott maradt. A szegedi egyetemi könyvtár az 1921-22-es tanévben a Dugonics téri épület két helyiségét kapta meg, s induló állománya néhány nagykönyvtár fölöspéldányaiból állt: a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtára 11.000, a Budapesti Egyetemi Könyvtár 9600, a Fővárosi Könyvtár 5700, az Akadémiai Könyvtár 5000 kötetet juttatott az újonnan alapított gyűjteménynek. Később az ügyészségi köteles példányok biztosították az éves gyarapodás mintegy felét, melynek eredményeként a bibliotéka 1922 júliusában már 50.000 kötetes könyvanyaggal rendelkezett. Az egyetemi tanárok és gyűjtők ajándékai és az egyes magánkönyvtárak megvásárlása is gazdagította az állományt: 1922-1924 között Tarnovszky Géza, Lechner Károly és Imre Sándor 3-3000 kötetes hagyatéka, 1924-1930 között Márki Sándor könyvtára (10.000 kötet), 1930-1932 között Dézsi Lajos (2000 kötet) és Gyuritza Sándor (3000 kötet) gyűjteménye került a könyvtárba. Az olvasóterem 1924-ben nyílt meg: 1925-ben 100, 1952-ben 140 volt a férőhelyek száma.
A könyvállomány tervszerű fejlesztésére 1945 után került sor, amelyhez nagy mértékben hozzájárult a tanszéki könyvtárak és a központi könyvtár között 1952-től kialakult szoros együttműködés. 1949-1952 között az államosított egyházi és főúri gyűjtemények anyagából az egyetem könyvtára is részesült. A szegedi szerzetesi könyvtárak anyaga vagy az Eszterházy-család közel 5000 kötetes bibliotékája ekkor jutott a könyvtár állományába. A hatvanas években megnőtt a külföldi könyv- és folyóirat-beszerzések aránya. A könyveket új szempontokból feltáró katalógusok készültek, és kibővült a könyvtár szolgáltatásainak köre is. Nagyarányú változást az 1990-es évek hoztak, amikor a könyvtár rekonstrukciójával, a könyvtári műveletek (feldolgozás, tájékoztatás, visszakeresés) elektronizálásával a szegedi Egyetemi Könyvtár az ország egyik legdinamikusabban fejlődő gyűjteményévé lépett elő.
A jelent meghatározó, paradigma-jellegű változás a könyvtár használatában és szolgáltatásaiban az új egyetemi könyvtár épület 2004-ben történő megnyitásával következett be. Az olvasó férőhelyek, az elektronikus eléréseket biztosító munkaállomások számának megsokszorozódásával az immár több mint 70 tanszéki, intézeti, kari könyvtár állományának integrálásával az Egyetemi Könyvtár mintegy 1.200.000 könyvet, 250.000 folyóiratot és 130.000 egyéb dokumentumot (kézirat, mikrofilm, xeroxmásolat , stb.), tehát összesen több, mint 1.5 millió könyvtári egységet őrzött és használtatott, közülük több mint 300.000 egységet nyilvános polcokon elérhetően.
2011. november 11-én, az Egyetem Napján tartandó ünnepi szenátusi ülésen az Egyetem rektora bejelentette, hogy a Szenátus egyhangú határozatának értelmében a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár nevet viselő egyetemi intézmény neve Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára -ra változik. Az Egyetemi Könyvtár névváltoztatásának legfőbb indító oka az volt, hogy Szegeden nincs olyan jelentős intézmény, amely a Klebelsberg Kuno által talán legnagyobb figyelemmel támogatott területen, a tudomány, a felsőoktatás és a tudományos kutatás területén méltó emléket állítana nevének.
